Országhívószámok listája – Útmutató a nemzetközi körzetszámokhoz/előhívókhoz

A globalizált világban ma már természetes, hogy egyetlen gombnyomással elérhetünk valakit a Föld túlsó felén. Legyen szó külföldön élő rokonokról, nemzetközi üzleti partnerekről vagy nyaralás alatti ügyintézésről, a határokon átnyúló telefonálás mindennapjaink részévé vált. A zökkenőmentes kapcsolás mögött azonban egy precízen felépített, nemzetközi hívórendszer áll, amelynek alapját az országhívószámok képezik.

Ebben a cikkben összefoglaljuk, mit érdemes tudni az országhívószámok működéséről, történetéről és a világot felosztó földrajzi hívózónákról.

Az összes országhívószám – nemzetközi előhívók

Mik azok az országhívószámok és mire valók?

Az országhívószám (vagy nemzetközi körzetszám) egy olyan előhívó számkód, amelyet a nemzetközi hívások során a célország helyi telefonszáma elé kell tárcsázni (a nemzetközi előhívó jel, azaz a „+” vagy a „00” használatával). Ezek a kódok biztosítják, hogy a globális telekommunikációs hálózatok pontosan beazonosítsák, melyik országba és melyik szolgáltatóhoz kell továbbítaniuk az adott hívást.

Mikor és miért találták ki?

A telefonhálózatok kiépülésének korai szakaszában a nemzetközi hívásokat még kézi kapcsolással, központi kezelők (operátorok) segítségével bonyolították le. Ahogy a hívások volumene a 20. század közepén drasztikusan megnövekedett, elkerülhetetlenné vált az automatizálás.

• Kialakulás: A rendszert az ENSZ szakosított szervezete, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) dolgozta ki és szabványosította az 1960-as években (E.164 ajánlás).
• A cél: Egy olyan egységes, világméretű számozási terv létrehozása volt, amelyben minden ország egyedi számkódot kap, megszüntetve az átfedéseket és lehetővé téve a teljesen automatizált híváskapcsolást.

Az ITU a földtekét kilenc fő földrajzi zónára osztotta fel, ahol a hívószám első számjegye jelöli a régiót.

1-es zóna – Észak-amerikai területek

Az 1-es előhívó kód az Észak-Amerikai Számozási Terv (NANP) alá tartozó országokat és területeket foglalja magában. Ebben a zónában a nemzetközi hívásokat az országkódot követő háromjegyű körzetszámok (area code) segítségével irányítják a pontos földrajzi régiókhoz.

2-es zóna – Afrika

A 2-es zóna az afrikai kontinenst, valamint a hozzá kapcsolódó atlanti- és indiai-óceáni szigeteket fedile. A régión belül az országhívószámok szinte kivétel nélkül háromjegyűek, biztosítva a sokszínű államstruktúra lefedését.

3-as zóna – Európa

A 3-as és a 4-es zóna közösen alkotja az európai kontinens távközlési hálózatát. A 3-as zónába tartozik Nyugat-, Közép- és Dél-Európa legtöbb országa. Ebben a csoportban kapott helyet Magyarország is, melynek nemzetközi országhívószáma a +36.

4-es zóna – Európa

A 4-es zóna szintén európai országokat foglal magában, elsősorban Észak-Európa, Északnyugat-Európa és Nagy-Britannia területeit, valamint egyes kelet-európai államokat.

Mi a különbség a 3-as és a 4-es zóna között?

Földrajzi vagy politikai szempontból nincs szigorú éles határvonal a két zóna között; a megosztás kizárólag kapacitási és számozástechnikai okokból jött létre. Mivel Európában rendkívül sok független állam található, egyetlen számtartomány (a 3-as) nem lett volna elegendő az összes ország egyedi kódjának lefedésére. Ezért az ITU megosztotta a kontinenst a 3-as és 4-es kezdőszámok között.

5-ös zóna – Közép-Amerika, Dél-Amerika és a Karib-térség

A 5-ös zóna a teljes latin-amerikai régiót és a karibi szigetvilág jelentős részét öleli fel. A közép- és dél-amerikai kontinens országai mellett számos szigetállam tartozik ide.

6-os zóna – Óceániai területek

Ez a zóna Ausztráliát, Új-Zélandot, Csendes-óceániai szigetvilágot (Polinézia, Mikronézia, Melanézia) és Kelet-Timort foglalja magában. A hatalmas földrajzi távolságok ellenére a régió egységes hívózónát alkot.

7-es zóna – Oroszország és környéke (a volt Szovjetunió)

A 7-es zóna az egyik legrégebbi és területileg legnagyobb kiterjedésű hívótartomány. Történelmileg a Szovjetunió egészét jelölte. A szövetség felbomlása után a tagállamok többsége saját 3-as vagy 9-es kezdetű kódot választott, ám Oroszország és Kazahsztán a mai napig megőrizte a 7-es egyszámjegyű előhívót.

8-as zóna – Kelet-Ázsia

A 8-as zóna magában foglalja a kelet-ázsiai régió gazdasági és népességi központjait (például Kína, Japán, Dél-Korea), valamint ide tartoznak a különleges hálózati szolgáltatások és műholdas rendszerek egyedi nemzetközi kódjai is.

9-es zóna – Délnyugat- és Dél-Ázsia

A 9-es zóna a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és a dél-ázsiai szubkontinens országait fedi le. Ebben a tartományban találhatók a arab államok, Indonézia és a környező ázsiai régiók nemzetközi hívószámai.