Mennyi a beton fajsúlya?
Építkezés, felújítás, vagy akár csak egy masszív kerti járda tervezése közben előbb-utóbb szembejön a kérdés, ami a legtöbb számítás alapját képezi: mégis milyen nehéz a beton? Mennyit bír el a födém, ha ráhúzunk még egy réteg aljzatbetont? Hány kilót kell elbírnia a teherautónak, ami kiszállítja az anyagot? Vagy egyszerűen csak, elbírja-e a kombi, ha be akarok tenni pár zsák szárazbetont?
Ezek mind jogos kérdések, és a válasz a beton fajsúlyában rejlik. Ez a szám nem csupán egy unalmas adat a műszaki leírásokban, hanem a statikai tervezés, a logisztika és az anyagszükséglet-számítás kulcsfontosságú eleme. Mielőtt azonban rávágnánk egyetlen számot, fontos tisztázni: ahogy betonból is rengetegféle létezik, úgy a fajsúlya sem egy kőbe vésett érték. Ebben a cikkben segítünk eligazodni a számok világában, hogy te is magabiztosan tudj tervezni.
Mennyi a beton fajsúlya?
Először is egy gyors, de fontos kitérő. A köznyelvben és az építőiparban a „fajsúly” szót a sűrűségre vagy a térfogatsúlyra használjuk, aminek a mértékegysége a kg/m³. Bár fizikailag a kettő nem teljesen ugyanaz, mi most a gyakorlati, mindenki által használt jelentésnél maradunk.
A kérdésre a rövid, általános válasz:
A normál, szerkezeti beton fajsúlya (térfogatsúlya) általában 2300-2500 kg/m³ között mozog.
Ez azt jelenti, hogy egy 1 méter x 1 méter x 1 méteres beton kocka tömege körülbelül 2,3-2,5 tonna. Döbbenetesen nehéz, igaz?
De miért ez a tól-ig határ? A beton fajsúlyát alapvetően az összetevői határozzák meg:
- Cement: A „ragasztóanyag”.
- Víz: Ami beindítja a kémiai reakciót, a kötést.
- Adalékanyag (sóder): Ez teszi ki a beton legnagyobb részét, és a sűrűsége a leginkább meghatározó. Egy folyami homokos kavicsból készült beton más súlyú lesz, mint egy zúzottkő-adalékos.
Ha pedig vasbetonról beszélünk, amibe acél merevítés is kerül, a fajsúly még tovább nő, hiszen az acél sűrűsége sokkal nagyobb, mint a betoné. A vasbeton fajsúlya ezért inkább a 2400-2600 kg/m³ tartományba esik.
Beton fajsúly táblázat
Hogy könnyebb legyen átlátni a különböző típusokat, összegyűjtöttük a leggyakoribb betonfajták átlagos térfogatsúlyát egy egyszerű táblázatba.
| Beton típusa | Átlagos fajsúly (kg/m³) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Könnyűbeton | 800 – 1800 | Könnyű adalékanyaggal (pl. polisztirolgyöngy, agyagkavics) |
| Normál szerkezeti beton | 2300 – 2500 | A leggyakoribb, általános célú beton |
| Vasbeton | 2400 – 2600 | Acél merevítéssel ellátott szerkezeti beton |
| Nehézbeton | 2800 – 5000 | Speciális, nagy sűrűségű adalékanyaggal (pl. sugárvédelemhez) |
Esztrich beton fajsúlya
Az esztrich (vagy aljzatbeton) egy speciális típus, amit nem teherviselő szerkezetként, hanem aljzatkiegyenlítő, burkolat alatti rétegként használnak. Az összetétele és funkciója eltér a szerkezeti betontól, így a fajsúlya is más.
Az esztrich beton általában könnyebb, a térfogatsúlya jellemzően 1800-2200 kg/m³ között van. Ez azért van, mert gyakran finomabb szemcseszerkezetű, és a célja nem a maximális teherbírás, hanem a sima, homogén felület biztosítása. Mindig érdemes a választott termék műszaki adatlapját ellenőrizni a pontos értékért.
Száraz beton fajsúlya
Ez egy trükkös kérdés, mert a „száraz beton” alatt két dolgot is érthetünk: a már megkötött, kiszáradt betont, vagy a még bekeverés előtti, zsákos formában kapható szárazanyag-keveréket. Általában az utóbbit szoktuk érteni alatta.
A zsákos, előkevert száraz beton fajsúlya, vagyis a por sűrűsége még víz hozzáadása előtt, körülbelül 1900-2100 kg/m³. Ez a szám akkor lehet fontos, ha például egy silóban tárolt anyag tömegét szeretnéd megbecsülni.
Fontos tudni, hogy miután a víz hozzáadásra kerül, a keverék térfogata és sűrűsége megváltozik, és a kötési folyamat végén eléri a korábban említett, 2300 kg/m³ körüli „kész” betontérfogatsúlyt. A zsákos anyagnál a legfontosabb adat a kiadósság: vagyis hogy egy zsákból hány liter kész beton állítható elő.
Gyakori kérdések (GYIK)
Hogyan számoljam ki, mekkora súlyú lesz a betonfödémem?
Nagyon egyszerűen. Először számold ki a födém térfogatát köbméterben: Hosszúság (m) x Szélesség (m) x Vastagság (m) = Térfogat (m³). Ezt a számot szorozd meg a beton fajsúlyával (pl. vasbeton esetén 2500 kg/m³). Például egy 5m x 4m-es, 20 cm (0,2 m) vastag födém súlya: 5 * 4 * 0,2 = 4 m³. Ezt szorozva 2500-zal: 4 * 2500 = 10 000 kg, vagyis 10 tonna.
Egy 25 kg-os zsák szárazbetonból hány kiló kész beton lesz?
A kérdés picit csalóka. A 25 kg-os zsákhoz általában 2,5-3 liter vizet kell adni, így a bekevert anyag tömege kb. 27,5-28 kg lesz. A lényeg azonban a térfogat: egy 25 kg-os zsák szárazbetonból nagyjából 12-13 liter (0,012-0,013 m³) kész, bedolgozható betont kapunk.
Miért fontos a statikusnak a beton fajsúlya?
A statikusnak a szerkezet terheinek kiszámításakor figyelembe kell vennie az „állandó terheket”. Ennek a legnagyobb részét maga a szerkezet önsúlya teszi ki. A beton fajsúlyának pontos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a födémek, gerendák és oszlopok biztonságosan elbírják saját magukat és a rájuk kerülő „hasznos terheket” (bútorok, emberek, hó a tetőn).